Eltelt egy hosszú tél az erdő felett. Az állatok, madarak sokat nélkülöztek, ezért nagyon boldogok voltak, amikor megjött a tavasz, és kimehettek a menedékhelyükről a szabadba. Vidáman hancúroztak, a madarak énekeltek, a rigók füttyentgettek a szépen kizöldült lombok között. Elmondták egymásnak téli élményeiket.
A rókacsaládban kis rókák születtek, farkasmama a napokban várja a kis jövevényt, a kis maci nagy büszkén mondta, hogy neki ikertestvérei vannak. Csak az egérkék szomorkodtak, mert nagyon megapadt a létszámuk, amióta rókáéknál kis rókák születtek, ugyanis egerekkel táplálják őket. El is panaszolták bánatukat medvebácsinak, aki azonnal összehívta az erdei tanácsot. Elhatározták, hogy ezentúl a rókák nem foghatnak több egeret.
A róka tata egy darabig tűrte a kis rókák sírását, de aztán elhatározta, hogy megpróbálkozik tyúkot lopni. Az erdő szélén lakott az erdészbácsi, nála látott sok szép tyúkot. Ravaszul kitervelte, hogy a mackógyereket hívja segítségül.
Amint leszállt az este, el is indultak a céljuk felé. Meg is fogta rókakoma az áhított tyúkot, ámde az olyan kiabálást csapott, hogy a házban is meghallották. Szaladt is a gazda a róka után, már – már utolérte, ám a mackó hátulról a nadrágjába kapaszkodott. Ezalatt a rókának sikerült elszaladni a tyúkkal. Viszont az erdész elkapta a maci fülét, és bevonszolta az udvarba, és bezárta a színbe.
– Jó leszel te nekem a tyúkom helyett, majd megtanítalak táncolni, és eladlak a cirkuszosnak.
Még aznap el is kezdte a tánctanítást. Láncot kötött a nyakára, két lábra állította, és addig ütötte, amíg el nem kezdett táncolni. A szegényke sírása elhallatszott mackóékig. Szidták is mackóék a rókát, de ezzel nem sokat értek. Tervet kellett kieszelni a kiszabadítására.
Akkoriban valami orvvadászok vermeket ástak, és amikor az állatok beleestek, megfogták őket. Ez az erdész fülébe is eljutott, és elindult, hogy elfogja az orvvadászokat. Ezt az időt használta fel mackótata, és kiszabadította fogságából a fiacskáját. Na, de az meg is fogadta, hogy többet nem fog segíteni tyúkot lopni!
Mese a kis medvebocsról