Pegazus
Nagymama

Volt egyszer, hol nem volt egy fekete király. Annak a királynak volt egy nagy lóistállója. Nagyon büszke volt erre az istállóra, mert olyan paripák voltak ottan, hogy azokat a többi királyok csak irigyelni tudták, de megszerezni nem. Egy néma lovászlegénye volt, annak köszönhette ezeket a lovakat. Ez a lovász minden évben hozott az istállóba egy új lovat és amit hozott, az mindig szebb volt az azelőttinél. A király most is alig várta, hogy elteljen az év, hogy lássa az új lovat. Aztán eljött a várva várt pillanat. Az év letelte előtt három nappal eltűnt a lovászfiú és pont az év leteltének  az utolsó napján, az utolsó órában, az utolsó percben, beugratott az új paripával a király palotájába. Szépek voltak a paripák az istállóban, de ez a paripa megint túltett mindegyiken. Gyönyörű volt a testalkata, a lábai vékonyak, a nyaka hosszú, egész testét aranyszőrzet fedte, nyakán a hosszú sörény meg a dús lófarok is mind-mind  tiszta aranyból, de a legkülönösebb rajta két hatalmas szárnya volt.  A király valósággal elbűvölten nézte az új szerzeményt. Rögtön kiadta a parancsot, hogy készítsenek hozzá méltó lószerszámokat, nyerget aranyból, minden egyéb ezüstből legyen és csillogó gyémántokkal kirakva. Felszerszámozták a csodálatos paripát, a király azonnal felpattant a nyeregbe és büszkén nézett a meghívott királyi vendégségre. Ott voltak a szomszéd ország királyai, barátai, és ott voltak országának főemberei. Mindenki ámulattal nézte őket, mert a lovat, de a lovasát is gyönyörűség volt nézni. Tapsoltak, éljeneztek tiszteletükre. Ekkor azonban váratlan dolog történt. A paripa vágtatni kezdett majd kiterjesztve hatalmas szárnyait a levegőbe emelkedett. Mind magasabbra és magasabbra, végül eltűnt az ég kékjében. Hiába várták, hogy visszatérjenek, eljött az este, feltűntek az égen a csillagok és már azon  gondolkoztak, hogy illene hazafele menni, mikor előjött a néma lovászlegény és felmutatott a csillagok felé. Ott látták meg őket, a paripa kiterjesztett szárnyakkal repült lovasával az égboltozaton. Azóta is ott lehet látni őket, Pegazus néven ismeri őket a világ.